Rockhaven

      Gondoltam ideje egy kis összefoglalóval jelentkezni az atlantai metálosokról, mi a helyzet velük, illetve a legújabb lemezükkel és annak turnéjával. Amint már néhányszor írtam most Európa következik a sorban 24 koncerttel (egészen pontosan ma este kezdődik a turné), majd február 25-től Ausztrália hét fellépéssel. Bizonyos források szerint Kínába (?) is ellátogatnak valamikor, utána pedig egy újabb USA körút jön, nyár elején meg egy európai fesztiválturné. Hozzánk legközelebb az ausztriai Nova Rockon lépnek fel és nem hiszem, hogy ez változni fog, ugyanis nem valószínű, hogy a magyar fesztiválszezon kezdetéig Európában maradna a banda. További hír, hogy a Curl of the burl jelölve lett Grammy díjra a „best metal/hard rock performance” kategóriában. Végül pedig egy szám azoknak, akik nem bírják eladási mutatók nélkül: a 2011 49. hetével bezárólag összesen 75 113 darab kelt el a The hunterből az USA-ban (emlékeztetőül az album szeptember 27-én, a 39. héten jelent meg a tengerentúlon). Ez a szám nem egész duplája az első heti adatnak (39 000) és ezután már nem is várható a túlzott növekedése, a 49. héten 1863 példány ment el belőle. Alább a tavaly június végén az Adult Swim Singles programja keretében bemutatott Deathbound (a Crack the Skye album munkálatai során készült) című dal videója tekinthető meg.

Néhány hete megkezdte a zenekar a hetedik stúdiólemezük dalainak az írását, amely a 2010-ben megjelent Diamond eyes-t fogja követi a sorban. Egyelőre semmi hivatalos közlemény nem hangzott el a részükről, csak tavalyi nyilatkozatok, illetve a honlapon megjelent kép és komment („back at the office”) enged arra következtetni, hogy már folyik a munka, valamint Nick Raskulinecz producer egy korábbi interjúban annyit mondott, hogy reményei szerint idén az új Deftones anyagon is dolgozni fog. Chino Moreno elmondása alapján még 2012-ben szeretnék kiadni a lemezt. A majd másfél évig tartó, intenzív Diamond eyes turnét 2011 szeptemberében fejezték be, amin Sergio Vega (az albumon is ő játszik) volt az állandó basszusgitáros, aki Chi Cheng helyét vette át (ő még mindig kómában van 2008-as autóbalesete óta). További hír, hogy február 7-én újra kiadják a Saturday night wrist című lemezüket bakeliten.

A minap belebotlottam egy Mastodon (kalóz) koncertfelvételbe, ami 2011. november 2-án készült Sacramentoban az akkor futó USA körúton. Sajnos a videó nem tartalmazza a teljes koncertet, csak 62 percet (öt dal lemaradt a végéről). Ezek ellenére a felvétel élvezhető minőségű, nekünk kelet-európai rajongóknak egyelőre ez jutott a The Hunter turnéból, bár majd júniusban fellépnek a Nova Rockon (de csak emiatt elmenni oda meg nagyon drága). Amúgy nemsokára európai klubturnéra indul a legénység, egész pontosan január 11-én kezdenek Finnországban. Szóval jó szórakozást a videóhoz! (A felvétel lassan tölt be. Türelem!)

http://capitalchaos.net/shows/mastodon.html

Idén három részletben is Európába jön a Red Hot Chili Peppers, az első kör június 23-tól július 7-ig, a második július 20-tól augusztus 1-ig, a harmadik pedig augusztus 27-től szeptember 10-ig tart, és ahogy a címben is szerepel, nem lesz magyar állomás. Ez egyrészt érthető másrészt pedig aki annyira látni akarja őket, lesz lehetősége a környező országokban (persze az még így is lehet elég messze), vagy pedig már megnézte őket Bécsben tavaly december 7-én (ez a valószínűbb). Magyarországra a Live Nation és a Sziget is megpróbálta elhozni őket. A Sziget – elmondásuk szerint – csábító ajánlatot tett a zenekar menedzserének, de logisztikai problémák miatt nem sikerült egyezségre jutni, a banda augusztus 3-án hazautazik (a Sziget pedig augusztus 6-13-ig tart). A Live Nation különösebben nem kommentálta a dolgokat, csak annyit mondtak, hogy próbálták ide hozni a Red Hotot, de nem sikerült. Ahhoz nem kell nagy szakértőnek lenni senkinek, hogy megállapítsuk, hogy a legfontosabb tényező a pénz egy koncert szervezésénél. A Sziget abból volt nehezebb helyzetben (kisebb mozgástérrel), hogy nekik csak egy bizonyos időintervallumban lett volna jó egy koncert, de pont úgy jöttek ki a dolgok, hogy a zenekar előtte haza megy, és nem várja meg a Sziget kezdetét. Véleményem szerint mindenféle logisztikai, meg hatékonysági probléma megoldható megfelelő mennyiségű pénzzel, de úgy néz ki, ez nem állt rendelkezésre a fesztivál szervezőinél. A Live Nation esetében több volt a lehetőség, a három felvonásos európai turnén viszonylag nagy szabadsággal lehetett volna az időpontok között válogatni, de végül ebből sem lett semmi. De most vissza a pénzre. Hogy egy zenekar nem megy valahova fellépni, pedig hívják, az valószínűleg azért van, mert nem érné meg nekik valamiért. Amire lehet azt mondani, hogy nem esett útba a turnén, vagy nem fért bele az időbe (inkább egy jövedelmezőbb helyszínre mentek), de amint mondtam pénzzel minden ilyen probléma megoldható. A Red Hotnak is megérte fellépni Roman Abramovics szilveszteri bulijában a Karib-szigeteken, pedig nem jártak arra turnén (pletykák szerint kb. 2 millió dollár volt a gázsi). Sajnos nem vagyok annyira jártas a koncertek, illetve turnék szervezésében és abban sem, hogy mi a helyzet e tekintetben mondjuk a szomszédos országokban, tehát, hogy oda miért tudják leszervezni pl. a Red Hotot és hozzánk miért nem. Az I’m with you körút keretében a banda már fellépett Bécsben (mondjuk, ezt nem kell sokat magyarázni) és fel fog Horvátországban, Romániában és Ukrajnában. A fizetőképes kereslet nagysága (mi a lehetséges legmagasabb ár, illetve azt mennyien tudják megfizetni, mennyien várhatók a környező országokból stb.) pedig alapvetően fontos egy buli szervezésénél, mert ebből tud kalkulálni a szervező, aki a várható jegybevételek (legnagyobb bevételi forrás), helypénzek és esetleges szponzori pénzek alapján tud ajánlatot tenni a menedzsmentnek. Ez az ajánlat pedig vagy találkozik a zenekar elvárásával, vagy nem (jobb esetben még lehet alkudozni). A magyar szervezők helyzetét tovább nehezíti a gyenge forint is, de mondjuk a fentebb sorolt szomszédos országok többségében sincs még euró. A helyzetet valószínűleg magyarázza a sajátos magyar zenei közízlés is, amelynek köszönhetően a ma nyugaton menő, fiatal zenekarok többségét egyszerűen nem érné meg elhívni, mert nem ismerik őket elegen, így nem fogyna elég jegy. A Red Hot ugyan nem fiatal, de lehetséges, hogy túl szűk réteg ismeri őket ahhoz (és ugye nem elég, ha ismerik őket, közülük is csak azok jók, akik tudnak fizetni is), hogy megérje őket leszervezni Magyarországra. Szóval a lényeg, hogy bizonyos okok miatt nem tudnak a magyar szervezők annyi pénzt kínálni a Red Hotnak, amennyit azok kérnek. A lentebb megtekinthető listát böngészve azért feltűnhet még egy-két érdekesség, például a bolgár koncert, amely országban az egy főre jutó GDP 2010-ben valamivel több, mint harmada volt a magyar adatnak. (A GDP ugyan nem „csodamutató”, vannak hiányosságai, de azért jó képet nyújt egy gazdaság fejlettségéről, helyzetéről.) További érdekességek, hogy Litvániában és Finnországban sem a fővárosban lesznek a koncertek. A litván esetben ez viszonylag könnyen magyarázható, ugyanis az ország második legnagyobb városában, Kaunas-ban található aréna (ahol a fellépés lesz) több férőhellyel rendelkezik, mint a vilnius-i, és a két város közel is van egymáshoz. Finnországban pedig szerintem azért nem Helsinkiben lesz a buli, mert az nagyon közel van Észtország fővárosához, Tallinhoz (komppal kb. két óra), ahol szintén lesz koncert. Érdekes, hogy egy 3,3 millió lakosú, a magyar egy főre jutó GDP adatokhoz közel teljesítő országban (Litvánia) lesz Red Hot koncert, nálunk meg nem. Bár szerintem arra alapoznak, hogy a környező országokból, elsősorban talán Lettországból, azért elmennek néhányan.

Sok konkrétumot ugyan nem tudtam mondani arról, hogy pontosan miért is nem lesz Red Hot koncert Budapesten, mivel a szervezők nem szívesen nyilatkoznak a részletekről, de azért nagy vonalakban lehet sejteni mik az okok. Akit mélyebben is érdekel a dolog (koncertszervezés), annak tudom ajánlani a Quart ezen témával foglalkozó cikkét, amelyben több koncertszervezőt is faggattak a hazai helyzetről. Az írás ugyan több mint három éves, de a problémák ma is ugyanazok. Itt a link: http://quart.hu/cikk.php?id=3030.

Június 23. -  Stevenage Herts, Nagy-Britannia

Június 24. - Sunderland, Nagy-Britannia

Június 26. -  Dublin, Írország

Június 28. - Nijmegen, Hollandia

Június 30. - Párizs, Franciaország

Július 1. - Werchter, Belgium

Július 3. - Berne, Svájc

Július 7. - Madrid, Spanyolország

Július 20. - Szentpétervár, Oroszország

Július 22. - Moszkva, Oroszország

Július 25. - Kijev, Ukrajna

Július 27. - Varsó, Lengyelország

Július 28. - Kaunas, Litvánia

Július 30. - Tallinn, Észtország

Augusztus 1. - Tampere, Finnország

Augusztus 27. – Prága, Csehország

Auguszuts 29. - Zagráb, Horvátország

Augusztus 31. -  Bukarest, Románia

Szeptember 1. - Szófia, Bulgária

Szeptember 4. - Athén, Görögország

Szeptember 10. - Tel Aviv, Izrael

A Meshuggah hivatalos honlapján ma jelentették be, hogy elkészült az új album, amely március 27-én kerül majd a boltokba. Tehát hamarosan megismerhetjük majd az új anyagot, amely elmondásuk szerint eltörli a létezésünket is. Ezek után a zenekar áprilisban brit turnéra indul, de még előtte játszanak Ausztráliában és Svájcban is és már júniusra is le van kötve egy holland koncertjük. A Converge mellett ezt a lemezt szintén nagyon várom, benne van a Top 3 várós lemezek között 2012-ben. Alább a Rammstein Benzin című dalának Meshuggah féle feldolgozása hallgatható meg.

Február 25 - Brisbane, Ausztrália

Február 26 – Sydney, Ausztrália

Március 2 – Melbourne, Ausztrália

Március 3 - Adelaide, Ausztrália

Március 5 - Perth, Ausztrália

Március 9 – Lausanne, Svájc

Április 12 – Bristol, Nagy-Britannia

Április 13 – Wolverhampton, Nagy-Britannia

Április 14 – Nottingham, Nagy-Britannia

Április 15 – Glasgow, Nagy-Britannia

Április 17 – Manchester, Nagy-Britannia

Április 18 – Norwich, Nagy-Britannia

Április 19 – Brighton, Nagy-Britannia

Április 20 – London, Nagy-Britannia

Június 2 – Nijmegen, Hollandia

Nemrég a zenekar Facebook oldalán jelent meg egy fontos információ az új lemezzel kapcsolatban, miszerint már készen vannak a dalírással és kezdődnek a felvételek. A Decibel magazin jelentése szerint az album címe „All we love we leave behind” lesz és valamikor tavasszal, vagy nyáron fog megjelenni az Epitaph-nál. A korong a 2009-es Axe to fallt követi, ami már kissé más volt, mint a korábbi Converge anyagok, de nekem pont ez jött be a legjobban. Idénre amúgy még egy DVD kiadása is szerepel a társaság terveiben. Ez lesz az egyik legjobban várt lemez számomra 2012-ben. Alább meghallgatható egy 2010-es kislemezük, az On my shield:

Lassan véget ér a 2011-es év, ideje előre tekinteni, hogy mit hoz(hat) a 2012-es. Eddig már írtam néhány jövőre megjelenő, az érdeklődési körömbe eső lemezről, de most egy hosszabb listával készültem. E listán lesznek régi kedvenceim valószínűleg számomra már kevésbé érdekes új anyagai, jelenlegi kedvencek új albumai, illetve nagyágyúk korongjai, amelyek leginkább csak kereskedelmi szempontból mozgatják a fantáziám. Jöjjenek a nevek!

Első a sorban Marilyn Mansonnak a tervek szerint valamikor februárban megjelenő Born Villain című lemeze. Manson és Twiggy számos interjúban nyilatkozták, hogy ez az eddigi legjobb lemezük lesz, de ilyenkor mindenki ezt nyilatkozza. A zenekar felállásában nemrég újabb változás következett be, amikor is Chris Vrenna szállt ki (2011 elején pedig Ginger Fish). Eddig már több számot is közzétettek, az érdeklődők rájuk is kereshetnek (Born Villain, Overneath, I am among no one, Slo-Mo-Tion). A legkonkrétabb információkkal a következő albumról tudok a szolgálni, amely nem más, mint a Soulfly sorban nyolcadik albuma. A címe Enslaved, az alapváltozaton 11 dal lesz, és március 13-án jelenik meg a Roadrunner gondozásában. A felállásban itt is jelentős változások történtek, új basszusgitáros (Tony Campos) és dobos (David Kinkade) van a zenekarban. Ezekről részletesebben itt és itt olvashatsz. Szintén márciusi megjelenéssel várható a Meshuggah új anyaga, amelyről egyelőre ennél többet nem is tudni (egy-két plusz infó itt). Azt viszont tudom, hogy áprilisban egy nyolcállomásos brit körútra indul a banda, amely elképzelhető, hogy már az új lemez turnéja lesz.

Az előbbieknél később kiadásra kerülő lemezekről már egyre kevesebb információ áll rendelkezésre, sok esetben pedig még semmi. Előbb jöjjenek azok, amikről azért van valami fogalmam. Eddigi információk alapján valamikor májusban várható a The Offspring új soralbuma, amelyről ennél többet nem is tudok jelenleg. Lesznek koncertjeik március végén, április elején Japánban, illetve a nyár elején jönnek Európába is (egyelőre a Rock am Ring/Rock im Park fesztiválokról tudok). 2012 második negyedévében új lemezzel jelentkezik a 2010-ben újjá alakult Soundgarden is, amelyen valószínűleg 12-14 dal lesz. A jövő év talán egyik legjobban várt zenei eseménye lesz az új Tool album, amely a hírek szerint valamikor szintén a második negyedévben kerül piacra. Az állapotáról annyit tudni, hogy a zene készen van, jelenleg íródnak a szövegek, majd utána jöhetnek a felvételek. 2012 elején pedig észak-amerikai turnéra indulnak a srácok (erről itt olvashatsz). Ezek voltak azok az új albumok, amikről valamicske információim is voltak, de természetesen még sok érdeklődésre számot tartható anyag jelenik meg jövőre. Ezekről, íme egy lista:

Bad Religion

Black Sabbath (eredeti felállással)

Converge (CD és DVD is)

Deftones

Green Day

High on Fire

Linkin Park

Metallica

Pearl Jam

Queens of the Stone Age

Slayer

U2

A lemezkiadókat tömörítő nemzetközi szervezet, az IFPI képviselője azon kritikáját fogalmazta meg a Google irányába, hogy az továbbra is hozzásegíti az internetezőket a kalózkodáshoz (keresési találatai között megjelenít illegális torrenteket, letöltési lehetőségeket) és túl keveset tesz az ez elleni küzdelem érdekében. Az IFPI üdvözölte, hogy a Google tett bizonyos lépéseket (szeptemberben egy hivatalos blogbejegyzésben elkötelezték magukat a szerzői jogok védelme mellett), de sürgeti őket, hogy tegyenek többet az ügyben. A képviselő hozzátette, hogy a Google ebből profitál is, ugyanis amíg az emberek a torrentek után kutatnak több hirdetéssel is találkoznak. Az IFPI ragaszkodik ahhoz, hogy a keresőmotor olyan találatokat jelenítsen meg elsőként, amelyek legális zeneboltokba irányítják az internetezőket. Időközben ez azonban lehet, hogy már egy felesleges kérés, ugyanis nemrég a cég megnyitotta saját online mp3 boltját az USA-ban és előbb-utóbb valószínűleg ez fog majd megjelenni keresési találatként (például az iTunes és Amazon előtt).

És akkor most mi lesz? - kérdezhetjük. Hát valószínűleg semmi különös, nem először történik hasonló a világon. Aki pedig eddig utálta őket, az mostantól még jobban fogja, a legtöbbeket, akik nem érintettek pénzügyileg a zeneüzletben, meg nem is érdekli. Nemrégiben tehát illegális zene és filmletöltéseken kapták az RIAA-t (Recording Association of America), amely eset elég kínos lehet számukra, ugyanis az elmúlt tíz évben nagyon aktívak voltak az kalózkodás büntetésében, pontosabban a kalózok bíróság elé állításában. Lebukásukat a „you have downloaded” nevű oldalnak köszönhetik, amely több mint 50 millió IP címet figyel, így azokról meghatározható, hogy töltöttek-e le rajtuk keresztül illegálisan és mit. Az RIAA internetkapcsolatát használva valaki(k) leszedtek például több évadot a Dexterből és a Law and orderből. Ugyan azt nem tudom, hogy pontosan hány fájlt, de azokat megszorozva a 150 000 dolláros jogsértésenkénti maximumbüntetéssel minden bizonnyal elég szép összeg jönne ki. A Napster megjelenése óta a fájlcserélés (ami önmagában nem feltétlenül illegális), illetve a kalózkodás ellen szigorúan fellépő RIAA ezzel kényelmetlen helyzetbe kerülhetett, ugyanis hitelét veszítheti és a jövőben az RIAA által bíróság elé állított kalózok ügyvédei ezt biztosan ki is fogják használni. Az állítja bíróság elé az ügyfelemet, aki maga is kalózkodik? Képmutatás! Hatásos fegyver az ügyvédek kezében. Persze nem az RIAA töltött le illegálisan, hanem egy vagy több alkalmazottja, de természetesen ez már senkit nem fog érdekelni, mindenki a szövetség nevét csatolja csak a botrányhoz. Micsoda egy világban élünk?!

A „parental advisory – explicit content” felirat, illetve annak logója 1995 óta kerül rá olyan albumokra és videókra, amelyek durva szavakat, káromkodásokat tartalmaznak és/vagy olyan témákról szólnak, amelyek károsnak ítéltettek a fiatalság számára. December 20-ától kezdődően pedig a Brit Hanglemezkiadók Szövetsége bevezette ezt a szabályozást a digitális formában kapható zenékre, videókra is. Tehát az pl. iTunes, Amazon és HMV online boltjainak már így kell forgalomba hozni a termékeiket. A szövetség szerint a rendszer segíteni fogja abban a szülőket, hogy meg tudják állapítani, mely zenék lehetnek károsak csemetéik fejlődésére nézve.  Geoff Taylor vezérigazgató a következőket mondta: „Tudjuk, hogy a „Parental advisory” logó a CD-ken és DVD-ken hasznos eszköz volt a szülőknek, amely segített azonosítani az olyan zenei tartalmakat, amelyek nem megfelelőek a gyermekeik számára. Úgy hisszük, hogy a szülőknek továbbra is szükségük van erre az útmutatóra, mikor gyermekeik az internetről töltenek le zenéket, illetve online hallgatják azokat vagy videókat néznek, ezért kiterjesztettük a logó használatát a digitális zenei szolgáltatásokra is.”

A címben szereplő év ugyan még nem ért véget (de többnyire a turnék már igen, vagy szünetet tartanak), de a Billboard legutóbbi „turné évére”, a 2010. november 1-től 2011. november 8-ig terjedő időszakra összeállította a 25 legsikeresebb koncertkörút listáját. Ezt a U2 vezeti a 360° turné ezen időszakra eső részével, az egész turné pedig összesen mintegy 736,5 millió dollárt hozott a konyhára és több mint hét millió jegyet adtak el. A nevezett körút 2009. június 30-tól 2011. július 30-ig tartott és 110 koncertet tartalmazott. Hatalmas számok. Tavaly valamivel nagyobb jegyeladási bevétel kellett (28,6 millió dollár) a 25. hely megszerzéséhez, mint idén (27,3 millió dollár), de ez sok mindentől függ, így ennek ellenére nem mondnám, hogy általánosságban csökkenne a koncertek látogatottsága. Alább pedig következzék a lista (forrás: Billboard):

1.       U2

          Bevétel: 293 281 487 $                          Koncertek: 44

          Nézőszám: 2 887 972                             Teltházak: 44

2.       Bon Jovi

Bevétel: 192 947 951 $                          Koncertek: 68

Nézőszám: 1 851 385                             Teltházak: 68

3.       Take That

Bevétel: 185 175 360 $                          Koncertek: 29

Nézőszám: 1 806 473                             Teltházak: 29

4.       Roger Waters

Bevétel: 149 904 965 $                          Koncertek: 92

Nézőszám: 1 362 993                             Teltházak: 92

5.       Taylor Swift

Bevétel: 97 368 416 $                            Koncertek: 89

Nézőszám: 1 356 720                             Teltházak: 87

6.       Kenny Chesney

Bevétel: 84 576 917 $                            Koncertek: 55

Nézőszám: 1 160 132                             Teltházak: 37

7.       Usher

Bevétel: 74 954 681 $                            Koncertek: 73

Nézőszám: 922 327                                Teltházak: 58

8.       Lady Gaga

Bevétel: 71 900 434 $                            Koncertek: 45

Nézőszám: 745 735                                Teltházak: 43

9.       André Rieu

Bevétel: 67 104 756 $                            Koncertek: 102

Nézőszám: 657 757                                Teltházak: 15

10.   Sade

Bevétel: 53 178 550 $                            Koncertek: 59

Nézőszám: 588 693                                Teltházak: 21

11.   Michael Bublé

Bevétel: 49 856 921 $                            Koncertek: 57

Nézőszám: 520 242                                Teltházak: 36

12.   Eagles

Bevétel: 49 759 190 $                            Koncertek: 24

Nézőszám: 286 684                                Teltházak: 3

13.   Katy Perry

Bevétel: 48 851 454 $                            Koncertek: 98

Nézőszám: 1 002 656                             Teltházak: 54

14.   Lil Wayne

Bevétel: 46 300 000 $                            Koncertek: 69

Nézőszám: 712 000                                Teltházak: 14

15.   Justin Bieber

Bevétel: 44 124 922 $                            Koncertek: 35

Nézőszám: 567 544                                Teltházak: 27

16.   Glee Live! In Concert!

Bevétel: 40 854 811 $                            Koncertek: 40

Nézőszám: 485 852                                Teltházak: 40

17.   NKOTBSB

Bevétel: 40 415 307 $                            Koncertek: 51

Nézőszám: 609 426                                Teltházak: 22

18.   Journey

Bevétel: 39 069 939 $                            Koncertek: 73

Nézőszám: 688 871                                Teltházak: 17

19.   Britney Spears

Bevétel: 37 100 000 $                            Koncertek: 39

Nézőszám: 396 000                                Teltházak: 14

20.   Iron Maiden

Bevétel: 33 085 671 $                            Koncertek: 33

Nézőszám: 473 285                                Teltházak: 17

21.   Kylie Minogue

Bevétel: 32 559 439 $                            Koncertek: 41

Nézőszám: 307 135                                Teltházak: 2

22.   Neil Diamond

Bevétel: 31 303 070 $                            Koncertek: 20

Nézőszám: 239 723                                Teltházak: 4

23.   Enrique Iglesias

Bevétel: 30 811 001 $                            Koncertek: 38

Nézőszám: 397 857                                Teltházak 32

24.   Jason Aldean

Bevétel: 27 768 963 $                            Koncertek: 58

Nézőszám: 790 530                                Teltházak: 47

25.   Toby Keith

Bevétel: 27 313 132 $                            Koncertek: 52

Nézőszám: 673 668                                Teltházak: 19

Lady Gaga neve hozta a legtöbb pénzt a női előadók közül, összesen mintegy 90 millió dollárt - a Forbes magazin idei listája szerint. (Ez, illetve a többi adat is 2010. május és 2011 közötti bevételeket tükrözi.) A bevétel legnagyobb része a lemezeladásokból, koncertekből és merchandise-ból jött be. (Természetesen ez a pénz nem egyenesen Lady Gaga zsebébe megy, illetve a közölt bevételek adózás előttiek.) A második helyezett country sztár Taylor Swift „csak” a felét érte el ennek (45 millió), a harmadik Katy Perry pedig 44 millió dollárt szedett össze. A további sorrend a következő: Beyonce (35 millió), Rihanna (29 millió), Pink (22 millió), Carrie Underwood (20 millió), Celine Dion (19 millió), Adele (18 millió) és a tízedik helyen holtversenyben Britney Spears és Alicia Keys áll 10-10 millió dollárral. A magazin szerint Adele erős konkurencia lehet Lady Gaganak 2012-ben. Általánosságban véve idén a U2 hozta a legtöbb pénzt, 195 millió dollárt.

Eddig ugyan még nem csináltam ilyet, de nemrég kaptam egy levelet a fent nevezett tehetségkutató szervezőitől, hogy ha érdemesnek tartom erre az ügyet, akkor tegyem közzé a felhívásukat. Nem csináltam ilyet, mert ez szigorúan véve nem része a profilomnak, meg hát nem is kért eddig senki ilyesmire (ami persze nem meglepő, a blogom nem egy széles körben ismert médium). Ugyan nem ez az egyetlen tehetségkutató zenekaroknak, meg valószínűleg sok bandának vannak ilyen-olyan történetei azok működéséről, de hát ilyen ez a világ, amúgy meg biztos sok hasznos tapasztalatot lehet gyűjteni így és megmutatni magad egy szakmai zsűrinek és a közönségnek is. A továbbiakban viszont inkább beszéljen helyettem a részletekről a felhívás! Vesztenivaló nincs, jelentkezzetek!

         R33: Tehetségkutató fesztivál - csak zenekaroknak!

Napjainkban  a tehetségkutató show műsorok nagyrészt csak karaoke sztárokat futtatnak. Jelenleg Magyarországon ismeretlen, de ígéretes zenekarokat jóformán senki, vagy nagyon ritkán karol fel.
Az R33 Egyesület célja, hogy feltörekvő, perifériára szorult, tehetséges művészeket támogasson. A tehetséggondozás palettáján keletkezett űrt az "R" gárdája ismét egy példamutató összefogással szeretné orvosolni. Szerény eszközeinkkel, de kifejezetten zenekaroknak, műfaji korlát nélkül szervezzük meg ez R33 Tehetségkutató fesztiválját 2012-ben, a Vágóhídon!

Az R33 gárdája Tehetségkutató Fesztivált rendez ZENEKAROK számára!

Fődíj:

- Nagylemez elkészítése az R33 Stúdióban.
- Videoklip készítés
- 2012-es Sziget fesztiválon való részvétel

Nevezési díj: NINCS!

Jelentkezni lehet január 18-ig, a kapcsolat@r33.hu e-mail címen, a tárgyba írjátok bele, hogy "Tehetségkutató jelentkezés".
Lehetőleg csatoljatok mp3-formátumú hangzó anyagot, kérjük a zenekar nevét, elérhetőségét (telefon, e-mail, weblap, bio), válaszolni fogunk.
Ha nincs felvételetek, ne csüggedjetek, csupán egy előválogatáson kell részt vennetek a bejutáshoz.
A zsűri legfontosabb szempontja az eredetiség és a zenekari egység megvalósítása, nem pedig kiugró egyéni teljesítmények értékelése lesz.
A bandáktól az elődöntőkben három dalt, a középdöntőben kis koncertet, a döntőben komplett produkciót várunk, amit az R33 Café báltermének nagyszínpadán (Vágóhíd, Bp. Soroksári u. 58.) adnak elő, szakmai zsűri illetve közönség, és természetesen saját rajongóik előtt.
A fontosabb eseményeket dokumentáljuk, és az R33 honlapján publikáljuk.
A közönségdíjat Facebook szavazáson lehet megnyerni.
Friss információért csatlakozz az esemény Facebook oldalához, a már regisztrált zenekarok profiljáért kövess minket honlapunkon a "Tehetségkutató" menüpont alatt!

www.r33.hu
http://www.facebook.com/events/197170067035575/
www.facebook.com/r33egyesulet
kapcsolat@r33.hu

Ahogy várni lehetett (mindenféle nagy szakértelem nélkül is), nem váratott sokat magára a július végén elhunyt Amy Winehouse első, halála után kiadott albuma, amivel most a karácsonyi piacot célozták meg. A 12 dalos album – ami Lioness: Hidden treasures címre hallgat – december 2-án jelent meg a legtöbb piacon (5. UK, 6. USA) és eddig kiadatlan dalokat, demokat tartalmaz, a lemez bevételeiből pedig az Amy Winehouse Foundation is részesedik. A lemez kereskedelmileg mindenképpen sikeresnek nevezhető, Nagy-Britanniában a megjelenés első hetében 194 000 darab kelt el belőle és természetesen megszerezte az albumlista első helyét. Ezen kívül ez volt még a legjobb első heti eladásokat produkáló Amy Winehouse kiadvány, valamint a negyedik legjobb 2011-ben. Az USA-ban is hasonló sikert aratott, 144 000 példánnyal és egy ötödik hellyel a Billboardon. Ezzel amúgy Nagy-Britanniában már aranylemez, valamint Németországban (100 000 darabtól arany) és Új-Zélandon (7500 darabtól arany) is, Spanyolországban pedig platina, amit ott 40 000 eladott példány után osztanak. Hollandiában az első, Belgiumban a harmadik, Lengyelországban a negyedik (ami egy majd' 40 milliós piacon nem rossz) Kanadában az ötödik, Magyarországon pedig a MAHASZ lista 31. helyén nyitott az album, ez utóbbi viszont - meg kell hagyni - nem túl acélos.

A Korn december elején (2. Európa, 6. USA) megjelent új, erősen dubstep ihletésű lemezéből 55 000 darab fogyott el az értékesítés első hetében az USA-ban, ezzel a Billboard 200 10. helyét szerezte meg. Amúgy ez már a 11. audio kiadványuk, ami bekerült a Top 10-be. Persze óriási különbség van a mostani Top 10-es, meg mondjuk egy Follow the leader szintű Top 10-es teljesítmény között. Az albumból előzetesen 45-50 000 példány eladását prognosztizálták, ezt sikerült túlteljesíteni, de én azt hittem ennél is több megy el, mert véleményem szerint ez lett volna a cél a dubstep integrálásával a Korn zenéjébe, bár meg kell jegyeznem, hogy régebben sem állt annyira messze tőlük az ehhez hasonló hangzás. A The path of totality dalai közül csak néhányra mondom azt, hogy jól sikerült (leginkább a Get up), többnyire azonban közepes iparos munka lett ez a lemez is. Azért is kevés szerintem az 55 000 darab, mert így tovább folytatódott a zenekar lecsúszása az eladásokat nézve (és én fordulatot vártam), ugyanis a 2010-es Remember who you are-ból 63 000 (máig mindössze 185 000 kelt el belőle az USA-ban), a 2007-es Untitledből 123 000 ment egy el hét alatt, nem is beszélve a régebbi albumaikról. De lehet, hogy a lemez nagyon megosztó jellege miatt csak később érik be. Nem tudni.

FRISSÍTÉS: 2012. január 4-ig kb. 125 000 példány fogyott a lemezből az USA-ban, azaz egy hónap alatt több mint duplájára (227,3 %-ra) emelkedett az eladási mutató.

Néhány nappal korábban már írtam arról, hogy a Tool adni fog néhány koncertet 2012 januárjában az USA-ban és kifejeztem azon sejtésemet, illetve reményemet, hogy ez egy rendes turnévá növi ki magát. Hát ez megtörtént, elmondhatom, hogy észak-amerikai körútra indulnak (eddig két kanadai fellépés is van) és továbbra is úgy vélem, ez még bővülhet. Arról még mindig nincs semmi, hogy ez már esetleg az új lemez turnéja lesz-e, de nem lepődnék meg, ha az első koncert előtt egy héttel jelentenék ezt be. Alább az eddigi legfrissebb lista:

1/14 –- Reno, Nev.
1/15 –- Las Vegas, Nev.,
1/17 –- Tucson, Ariz.
1/18 –- Albuquerque, N.M.
1/20 –- Grand Prairie, Texas
1/24 –- Toledo, Ohio
1/25 –- Toronto, Canada
1/26 –- London, Canada
1/28 –- Boston, Mass.
1/29 –- Camden, N.J.
1/31 –- Uncasville, Conn.
2/08 –- Duluth, Ga.

Egyelőre még csak négy állomása van a 2012 januárjában induló USA turnénak, ami elképzelhető, hogy végül egy „rendes” körúttá növi ki magát. Ezt sejteti, hogy kettő állomás, illetve a róluk szóló pletykák már múlt héten ki kerültek az internetre, majd ezeket ezen a héten megerősítették és kettő új is került hozzájuk (meg kisebb-nagyobb hézagok vannak a dátumok között). A soron következő, régóta várt új Tool nagylemezről semmi információ nincs, persze a koncertek hallatán mindenki bizakodik, hogy azok talán már az albumhoz kapcsolódnak. A legutóbbi 2006-os 10,000 Days óta 5,5 év telt el, ez az eddigi leghosszabb szünet két Tool stúdióalbum között. A frontember, Maynard James Keenan számára a jövő év is elég elfoglaltnak látszik már most, ugyanis a januári Tool koncertek után február 23 és március 18 között Puscifer nevű bandájával indul USA turnéjának második körére az idén megjelent Conditions of my parole népszerűsítésére. Alább az eddigi négy Tool koncert helyszínei és időpontjai:

01/14 - Reno Events Center - Reno, NV
01/17 - Tuscon Arena Tucson, AZ
01/18 - Tingley Coliseum - Albuquerque, NM
01/24 - Huntingdon Center - Toledo, OH

A múlt héten a Coldplay nyilatkozata nyomán már írtam nagy vonalakban arról, hogy mik is a legfontosabb üzleti vonatkozásai az X-faktornak (elsősorban a magyar példán keresztül), de akkor az csak egy általános, nagyobb képet volt hivatott festeni a műsorról és gazdasági hatásairól. Most, hogy közeledik a második magyar széria vége, gondoltam írok egy összegzést számokban az elsőről. Rövid időn belül ez már a harmadik cikkem a témában, mivel az üzleti dolgok most indulnak majd be igazán, a közeljövőben valószínűleg még többször jelentkezem ezzel kapcsolatos írásokkal, tehát természetesen nem arról, hogy milyen póló volt valamelyik kedvencen, vagy épp melyik dalt énekelte, vagy, hogy Feró lehúzta-e vagy sem. Csak is szigorúan üzletről, mivel maga a műsor is arról szól.

Azt még itt az elején le kell szögeznem, hogy akármilyen adatokhoz nem férek hozzá, így pl. arról nem tudok semmit, hogy vajon hány sms-t küldött a nézősereg kedvencei támogatására (de azért majd számolgatok). Több eseteben is csak becsült adatokkal tudok szolgálni, de azok is megteszik, már önmagában a nagyságrendek ismerete is sok információt jelent. Legelsőként az első széria énekeseinek eladott lemezeivel foglalkoznék. Abban a bizonyos Coldplay-es cikkben azt írtam, hogy legalább 50 000 példány kelt el az első négy helyezett (Janicsák Veca, Király L. Norbert, Takács Nikolas, Vastag Csaba) Első X és Második X című lemezéből összesen. Ezt a MAHASZ adatokra alapoztam, ami hivatalos ugyan, de mint kiderült súlyos hiányosságai lehetnek (vannak). A Sony adatai szerint ez a négyes a nevezett albumaikból összesen mintegy 150 000 darabot adott el, plusz hozzá kell még számolni az ő sikerük nyomán kiadott Wolf Kati és Vastag Tomi Első X-eket is (amikről viszont nincsenek adataim). 2000 Ft-os kiskereskedelmi árral számolva, ez 300 millió forintos bevétel, a lemezek előállítása pedig az átlagosnál olcsóbb, mert a rá kerülő felvételek már a tévés sugárzás során elkészülnek, csak lemezre kell nyomni őket, a borítók is egy sémára készülnek, valamint külön reklámozni sem kell őket, ezt szintén elvégzi a tévéadás. A két eladási szám közötti hatalmas különbség oka valószínűleg az, hogy rengeteg lemezt adtak el pl. Spar és Euronics üzletekben, amik nem hinném, hogy jelentéseket küldenek a MAHASZ-nak a fogyásokról. A MAHASZ pedig csak azt tudja számba venni, amit jelentenek neki. Ezzel szemben a kiadó pedig tudja, hogy mennyit szállított a partnerekhez és azokból mennyi ment el (persze ők meg felfelé kerekítenek, amennyire csak lehet). Szintén fontos üzleti terület a fellépések, turnék. A 2010-es széria végén a hatalmas érdeklődésre tekintettel dupla X-faktor koncert volt a Sportarénában, ami kb. 20 000 embert jelenthet. A legolcsóbb jegy 4900, a legdrágább 15 000 Ft volt. Az idei arénás műsorra már 3900-ért is be lehet menni (valószínűleg rosszabb minőségű helyre szól, mint a tavalyi 4900 Ft-os), de aki hajlandó a jobb helyért többet fizetni, az már tud venni 19 000 Ft-ért is belépőt, és jellemzően ezek fogynak el leghamarabb. Aztán persze országos sportcsarnok turnéra indultak az énekesek, a legtöbb nagyobb városban felléptek (ugyan pontos listám nincs), még Zalaegerszegen is bő egy hónapon belül kétszer, bár második alkalommal már nem az egész pereputty, csak a legtovább versenyben maradottak, és ami még fontos, hogy a jegyárak jellemzően 3000-3500 Ft körül alakultak a helyszínen. Ezek után 2011. májusban még hét állomásos erdélyi turnéra is mentek. E fellépésekhez hozzá számolni azt a rengeteg haknit, amit később adtak, pedig szinte lehetetlen, azóta pedig már saját lemezekkel indultak körútra azok, akik a leginkább felszínen tudtak maradni (érdemes kiemelni Janicsák Veca önálló Sportarénás koncertjét, ahol ugyan 3-4000 ember volt csak – köztük sok vendég, mint külföldi producerek stb. - de feltételezem, hogy a menedzsere tudja, hogy mit csinál). Ezek mellett szintén fontos kampány volt, amikor Sony és a Spar állt össze a Starzone program keretében, ami lényegében az X-faktor legjobbjaira épült, ők voltak a középpontban. Ezért is érdekes ez a szórakoztató műsor, mert a profiljától eléggé távol eső vállalatokat is integrálni tudott a folyamataiba. Szintén hatalmas bevételi forrás a nézők által küldött sms-esek tömkelege. Erről sajnos nem állnak rendelkezésre adatok, a műsorban soha nem hangzik el, hogy kire mennyi szavazat érkezett (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság több levelet is kapott, amik kifogásolják a szavazások menetét, átláthatóságát és kétségbe vonják azok tisztaságát), de azért megpróbálkozom adni valami támpontot, hogy el tudjuk képzelni ezek méreteit. A 35-48. héten (tehát 14 hét során) átlagosan 2 171 499 ember (saját számítás a BrandTrend adatai alapján) nézte az X-faktor műsorait, a legnagyobb nézettségű hét a 38. volt 2 384 270 fővel. Ha csak annyit feltételezünk, hogy a nézők fele küld egy sms-t – amelynek ára 315 Ft ÁFA-val - akkor is kb. 342 millió forint árbevételt generálnak egy műsor ideje alatt az RTL Klubnak és a Telekom New Media Zrt.-nek és végső soron az államnak. A fenti adatok alapjául szolgáló 14 adással számolva ez kb. 4,8 milliárd forint, de szerintem az én számaim alábecsülik a valóságot. (Lehet, hogy a nézők több mint fele szavaz, illetve egy személy több sms-t is küld.) Ezek után kíváncsian várom, hogy a második széria felül tudja-e múlni az elsőt számokban, mivel már az is manapság ritkán látott, szinte hihetetlen mutatókat produkált.

Mint már korábban írtam róla, lezajlottak a soron következő, nyolcadik Soulfly lemez munkálatai és nemrég erről a zenekar több információt is megosztott a közönséggel. Először is az album címe Enslaved lesz és 2012. március 13-án jelenik meg a Roadrunner gondozásában. A producer Chris „Zeuss” Harris volt és a felvételek Phoenixben készültek. A zenekar amúgy jövőre lesz 15 éves, úgyhogy stílszerűen jön az új lemez és érdemes megjegyezni, hogy ugye ezen 15 év alatt nyolc (többek szerint ugyanolyan) albumot adtak ki. Ahogy a rajongók megszokhatták, most is lesznek új, kissé talán váratlan zenei elemek, mint pl. hegedű, illetve lesznek vendégénekesek (Dez Fafara, Travis Ryan). Alább megtekinthető a dallista, amelyekből az első 11 lesz a standard kiadáson, a többi az extra változaton lesz elérhető.

1. Resistance

2. World Scum

3. Intervention

4. Gladiator

5. Legions

6. American Steel

7. Redemprion Of Man By God

8. Treachery

9. Plata O Plomo

10.Revengeance

11.Chains

12.Slave

13.Bastards

14.Soulfly VIII

Valószínűleg sokak számára ismerős az a 2009-es történet, amikor két brit magánember megelégelte, hogy a karácsonyi kislemez toplistákon a műsor megjelenése óta folyton az épp aktuális X-faktor sztárok trónolnak. Mindezt azért, mert a győzelmük kérdés nélküli volt, nem volt verseny, illetve amúgy sem bírták a műsort. Ezért 2009-ben a Facebookon kampányt hirdettek, amiben arra buzdították a velük egyetértőket, hogy vásárolják meg a Rage Against the Machine azóta kultikussá vált 1992-es Killing in the name című single-jét. A cél: legyőzni, az amúgy szinte biztos elsőségre pályázó X-faktor győztest (a karácsony előtti hét a verseny időtartama). A kampány hatalmas média visszhangot váltott ki, végül maguk a Rage Against the Machine tagjai is beszálltak és a BBC-n élőben is előadták a nevezett dalt. A siker nem maradt el, kb. 502 000 digitális példány kelt el a Killing in the name-ből (fizikailag nem jelent meg), míg az aktuális X-faktor győztes kislemezéből 450 000. Persze nagy volt az öröm, az emberek megmutatták, hogy mire képesek, ha összefognak. A RATM a győzelem örömére be is jelentette, hogy 2010 júniusában ingyenes örömkoncertet adnak Londonban kitartó rajongóik tiszteletére és a sztáripar feletti (apró) győzelemre. A kampány résztvevői, akik konkrétan megvásárolták az RATM single-ket, azt hihették, hogy most ha kicsit is, de megingatták a zeneipar alapjait. Maga a kezdeményezés jó volt, remek dalt választottak hozzá, be is mutattak az X-faktornak és azt is megmutatták, hogy a közösségi médiával milyen hatékonyan lehet rövid idő alatt nagy tömeget megmozgatni (később erre forradalmak is épültek). De ezzel természetesen nagy reklámot is csaptak a „tehetségkutatónak”, és ami szintén nem elhanyagolható, a Killing in the name megvásárlásával szép bevételeket generáltak a lemeziparnak. Azon belül is a Sony Music-nak, aki a RATM kiadójának anyavállalata és nem mellékesen az X-faktor szereplők kiadója is egyben. Az emberek hiába akartak lecsapni a gépezetre, hiába voltak tiszták a szándékaik, végül pont annak a kiadónak a bevételeit növelték, ami ellen (valószínűleg aktív tudtuk nélkül) részben lázadoztak. Ha nem lett volna ez a kampány, akkor 502 000 single-vel kevesebb fogy, sőt lehet, hogy az X-faktor győztesének a kislemezéből sem megy el 450 000, mert ugye a versenyben egymást erősítették a két fél eladásai. Szóval minden jó szándék ellenére folt esett a mozgalom fehér zászlaján. Tavaly, amennyire tudom a szervezők közötti széthúzás (ahogy látható bármiről is van szó, ahol egynél több ember van, máris érdek/hatalmi harc alakul ki) miatt az újabb kör kudarcba fulladt. Idén viszont újult erővel vetik bele magukat az azonos céllal induló kampányba, most az épp 20 éves Smells like teen spirit című Nirvana dallal. Egy fontos különbség, azonban, hogy a mondjuk úgy tiszta kezdeményezés elvesztette tisztaságát, ugyanis a Nirvana kiadója, a Universal megszimatolta az üzleti lehetőségeket és különleges, limitált kiadásban újra piacra dobja a dalt kislemezen (valamiféle együttműködést sejtek a két fél között, mert egy kislemez ilyen jellegű kiadására készülni kell). De most legalább nem lesz akkora önellentmondás, mert így nem a Sony, hanem a Universal kasszájába fizetnek be az X-faktor ellendrukkerei. Szóval egy zenekar menedzsere vagy és magas eladásokat szeretnél egy régi, vagy épp a vadonatúj kislemezüknek? Esetleg a Sony Music vetélytársa? Tárgyalj az anti X-faktor kampány szervezőivel!

Új videóval jelentkezett a magyar metálbanda, méghozzá a Jó szándék kövei című dalukhoz, ami a 2009-es Budapest, 7 fok, eső lemezükön jelent meg. A dalnak időközben angol nyelvű változata is készült (Deal broker), ehhez is csináltak az eredetitől néhány részletben eltérő klipet. A 2006-ban nemzetközileg is sikert aratott Lost in time után ezt is Gróf Balázs készítette, de kicsit erőltetettnek tűnik számomra. Benne vannak azok az előadók, hírességek, akiket manapság szinte kötelezően szidni szokás és természetesen bemutatnak az X-Faktornak is. Mintha egy második Lost in time videót akartak volna készíteni.  Persze lehet mondani, hogy ez görbe tükör a világnak (van bene igazság), de általában azt halljuk a zenekartól, hogy milyen szar a közízlés (minden relatív) és a „igazi” zenéket kevesen hallgatják, én meg már hallottam elégszer ezt milliónyi más forrásból is. Emellett információkkal szolgáltak a srácok a jövőre megjelenő hatodik nagylemezükről is, ami elég szokatlan formában fog megjelenni. Az album négy részletben kerül kiadásra, áprilisban, júniusban, szeptemberben és novemberben 3-3 dal fog felkerülni a zenekar honlapjára, amiket ingyenesen le lehet majd tölteni. Az aktuális három dalból egyhez mindig klip is fog készülni, a másik kettőhöz pedig vizuális aláfestés. A novemberi utolsó szakaszban fizikailag is megjelenik majd a lemez, sok-sok extrával kiegészítve. Ez izgalmasan hangzik! Amúgy nagyon kíváncsi vagyok zeneileg merre mennek tovább, a Mosquitoes of hate (a tavalyi válogatáslemezre írt új dal) vonal  nem biztos, hogy elnyerné a tetszésem. Kiderül 2012 áprilisában!

Ezzel egyet kell, hogy értsek. Ezt a kijelentést Chris Martin énekes tette, mikor Simon Cowell faggatta a műsorról egy interjúban. Ennek apropója az volt, hogy a Coldpaly élőben fog fellépni az angol X-faktor döntőjében. Martin elmondta még, hogy nagyon örülnek a lehetőségnek és ez mekkora megtiszteltetés, mert nagyon ritkán lép fel zenekar a műsorban és azt játszanak, amit akarnak, nem kéri őket senki, hogy ezen meg azon változtassanak. Megjegyezte azt is, hogy milyen kevés elhivatott zenei műsor van Nagy-Britanniában és ezért is nagyon fontos az X-faktor. Persze nem szabad elfelejteni, hogy nem ingyen lépnek fel és hatalmas közönséget érhetnek el abban a néhány percben, amíg képernyőn lesznek. De amúgy ez a fellépés az X-faktor ázsióját is emelni fogja. Mindenki jól jár. Amúgy nekünk, magyaroknak sem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen X-faktor jellegű műsor valóban milyen jelentőségű a zeneiparnak (és más üzletágaknak is, mint pl. mobilcégek). Kis hazánkban, amelynek lakossága és vásárlóereje is jóval Nagy-Britannia alatt van, az első széria négy legjobbjának lemezeiből (első X, második X) összesen legalább 50 000 példány kelt el, többször körbejárták az országot turné keretében, volt Sportarénás koncert (meg jön december 21-én az új széria tagjaival) és megszámlálhatatlan sms-t küldtek rájuk, illetve hakni fellépésük volt. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a Spar Starzone-ról sem, amely kampányt a Sony-val (ő gondozza az X-faktorosok kiadványait) közösen indították. Szóval tényleg jó ez a zeneiparnak, de rengeteg embernek is, mivel úgy tűnik, hogy szeretik ezt a műsort, kikapcsolja, szórakoztatja őket. Persze egy hangos kisebbség hangoztatja, hogy ez mennyire rossz, és hogy hova tart a világ benne a zene is (ha választani kell, én is inkább ide tartozom), de ezen változtatni nagyon nehéz és nem is biztos, hogy erőltetni kell. Mindenkinek más a jó, és mindenkinek ott a lehetőség, hogy kedvére valót találjon. De akit kicsit is érdekelnek ennek a jelenségnek a mélyebb - főleg üzleti, esetleg pszichológiai – rétegei, annak érdemes néha belenézni a műsorba (kiváltképp a döntőbe), figyelni a marketinget, követni a szereplők megjelenéseit nagy vonalakban a bulvármédiában és a legfőbb eseményeket a műsor után, mint lemezkiadás és azok eladásai, arénás koncert, turnék, jegyárak stb. Nem kell hozzá nagy szaktudás, hogy megállapítsuk, ez egy nagyon összerakott és jól működő gépezet.

Legalább is valahogy így mondta a frontember Fred Durst (úgy értelmezhető a kijelentése, hogy a zenekar szakított a lemezcéggel). Hozzátette, hogy a Gold cobra című albumukkal nem is hatalmas kereskedelmi siker volt a céljuk. Azt elsősorban maguknak és a legkitartóbb rajongóknak csinálták, nem akartak slágerdömpinget. Az utóbbi időben azon dolgoztak, hogy a zenekart arra az útra tereljék, amit elképzeltek neki és végre sikerült függetlenné válniuk, mint első lépés ezen az úton és mostantól már nincsenek külső elvárások, amiknek meg kell felelniük. Elmondta azt is, hogy ők mindig is élőben voltak a legjobbak, most is nagyon jól érzik magukat a turnékon, amik főleg az USA-n kívül vannak. Kicsit másképp fogalmazta ugyan, de a lényeg az volt, hogy ott jelenleg nincs rájuk (megfelelő) igény. Helyette boldogan játszanak (Kelet-)Európában, illetve Közép- és Dél-Amerikában. A fentebb nevezett albumuk amúgy az első volt nyolc év után, illetve az első az eredeti felállással a 2000-es Chocolate starfish óta. Az új albumból 27 000 darab fogyott az értékesítés első hetében az USA-ban, a kiadás óta (június 28) pedig összesen 63 000. Ezek után valószínűleg azért nem volt nehéz meggyőzni a Universalhoz tartozó Interscope-ot, hogy hagyják távozni őket a kiadó kötelékéből. A valaha jóval szebb napokat látott bandának nem lehet könnyű elfogadni, hogy nem kellenek az embereknek az USA-ban. Csak összehasonlításképpen az 1999-es Significant other című lemezükből több mint 16 millió darab kelt el világszerte, a Chocolate starfish-ből pedig csak az USA-ban 1,05 millió a kiadás utáni első hét napban. Más idők jártak akkor. Az alábbi ábrán jól látható hogyan áldozott le a csillaga a Limp Bizkitnek. Fontos megjegyezni, hogy a Results may vary-on Wes Borland már nem játszott, a 2005-ös The unquestionable truth EP lényegében promóció nélkül jelent meg, ahogy szinte (a kimutatásban nem szereplő) a Greatest hits is, ami arra utalhat, hogy a kiadó már nem nagyon hitt a bandában. A Gold cobra ugyan már ismét Wes Borlanddal a fedélzeten íródott (amúgy a 2005-ös EP is), de amint látható, az idő kerekét ez sem forgatta vissza és nem lett újra divat a nu metal.

Közeleg a fogyasztás ünnepe, az előrelátóbbak már lassacskán elkezdenek azon dolgozni, hogy mivel lepjék meg családtagjaikat, szeretteiket. Arra gondoltam, hogy segítek egy kicsit és körül nézek a piacon milyen különleges zenei kiadványokat lehet kapni jelenleg, illetve mik fognak a közeljövőben megjelenni. Tehát kizárólag friss dolgokról lesz szó, amelyeket biztosan sokan látnának szívesen a karácsonyfa alatt.

Elsőként a Deftones vinyl gyűjteményt említeném, amely október 25-én jelent meg és minden eddigi albumukat tartalmazza a csomag, magától értetődő módon bakeliten. A baj csak annyi, hogy ezer darab készült belőle, ami mostanra valószínűleg már el is fogyott. Persze használtan biztosan meg lehet venni, de elképzelhető, hogy még az újkori áránál (kb. 200 dollár) is drágábban.

          A következő a Mastodon legújabb lemezének november 15-én megjelent vinyl kiadása, amely kapható szimpla és dupla bakeliten is. Ajándékként inkább az utóbbi érdekes, amely 45 dollárt kóstál.

A Rammstein december elején megjelenő válogatáslemezének is létezik többféle verziója, a legextrább a super deluxe version, amelynek tartalma kettő CD (válogatás + best of remixes), három DVD az összes eddigi klippel és making of videoval (eddig kiadatlanokkal is), plusz egy 240 oldalas booklet és mindez fémdobozban. Ennek az ára 144 dollár az Amazonon. Azt hiszem, akkor lehet írni a leveleket a Jézuskának!

Igen, a Nickelback esetében ez a kettő dolog szinte egyszerre áll fenn. A kanadai zenekart mondhatni sikk utálni a tengerentúlon, főleg az USA-ban. Nemrégiben például egy 22 éves hallgató indított aláírásgyűjtést azért, hogy hálaadáskor a Detroit Lions otthonában rendezett futballmérkőzésen ne lépjen fel a Nickelback. Végül kb. 55 000 ember gondolta hasonlóan ezt, de a félidei show-ban mégis csak eljátszott egy dalt a banda. Egy kreatív „nem kedvelője” a zenekarnak pedig kifejlesztett egy bővítményt az internetböngészőkhöz ami egyszerűen blokkolja a banda nevét, annak bármilyen környezetben való említésekor, így azoknak akiknek a Nickelback szó puszta említése is problémát jelentett, mostantól sokkal könnyebben lehetnek.

Ez persze csak az egyik oldal volt, rajtuk kívül azért vannak, akik szeretik a kanadai együttest és zenéjét. Nem is kevesen. Eddig összesen mintegy 50 millió lemezt adtak el világszerte, ezzel a 2000-es évek 11. legnagyobb eladási mutatóját produkálták, az USA-ban pedig ők a második legnépszerűbb külföldi zenekar a Beatles után (eladási számok alapján). Az áttörést hozó 2001-es Silver side up című albumuk a Billboard 200 második helyén nyitott annak idején, ma már hatszoros platina az USA-ban, világszerte pedig több mint tíz milliót adtak el belőle. A The long road (2003) „csak” a hatodik helyet szerezte meg, összesen több mint öt millió ment el belőle azóta. a 2005-ös lemez (All the right reasons) ismét nagyot robbant, első volt a Billboard 200-on és a kanadai albumlistán is. Az USA-ban azóta nyolcszoros (legalább nyolc millió darab), Kanadában pedig hétszeres platina lett (legalább 560 000 darab), világszerte több mint 11 milliót adtak el belőle. A 2008-as Dark horse a második helyen nyitott a Billboardon, 326 000 ment el belőle az első hét nap alatt és 125 hétig folyamatosan a listán volt. Az USA-ban háromszoros, Kanadában hatszoros platina, globálisan több mint öt millió példány kelt el belőle. A zenekar összes albuma szerepel (kivéve a legújabb) a Billboard azon listáján, ami a 2000-es évek első évtizedének 200 legnagyobb értékesítésű lemezét tartalmazza. A nemrég megjelent (november 21.) Here and now a második pozíciót szerezte meg a Billboardon és 226 714 darab fogyott el belőle az első héten. Természetesen az, hogy sok példányt ad el egy zenekar épp aktuális albumából, az még nem jelenti azt, hogy az jó. Ez azt jelenti, hogy sokan szeretik a zenéjüket és azokból sokan meg is veszik azt. Annyi megállapítható, hogy üzletileg nagyon sikeresek, megtalálták az a zenei stílust, ami széles tömegeknek bejön és ezen a keveréken nem is akarnak változtatni. Minek, ha egyszer működik. Természetesen, ahogy fentebb is olvasható, egy szintén viszonylag széles tömegnek nem tetszik, amit a Nickelback csinál, de ez velejárója a sikernek, illetve ha olyan dolgot csinálsz, ami így vagy úgy, de sok emberhez eljut. Már pedig ők sok emberhez jutnak el.  Üzleti szempontból egy tökéletes receptet főztek ki (elsősorban a menedzserre és a kiadóra gondolok), amiről érdemes elmélkedni, beszélni, nem úgy, mint magáról a zenéjükről, mivel az minden albumon ugyanolyan. De úgy tűnik rengeteg embernek ez a zene is megfelel, amivel nekem igazából nincs is semmi bajom. Akinek meg nem tetszik, az válasszon a kínálatból – ami nagyobb, mint el tudjuk képzelni – magának valót.