Mint korábbi Spotify-ról szóló bejegyzésemben írtam, foglalkozni fogok a számokkal is. Kicsit pontosabban arról olvashattok itt, hogy mégis mennyi az annyi, hány felhasználója van, mennyi a bevétele, ebből mennyi a haszna a cégnek. Ezek az adatok több esetben csak becsültek lesznek, ezért nem biztos, hogy 100 %-ban pontosak, de alapvetően megbízhatóak. Manapság a Spotify-t tartják a legsikeresebb ad-supported streaming vállalkozásának, de ez így még relatív. A számok ismerete nélkül ez így akármit is jelenthet, akár azt is, hogy ez a legkevésbé veszteséges. Hát akkor most nézzük is azokat az adatokat és tekintsük át mit is jelent, hogy a Spotify a legsikeresebb a versenytársai közül.
Először nézzük a trendeket. Eleinte a nem fizető felhasználóknak korlátlan zenehallgatás járt (meghívásos rendszerben), amit folyamatosan korlátoztak és mára oda jutottunk, hogy 10 óra/hó és 5 lejátszás/dal a limit egy ingyenes felhasználó esetében. Tehát lépcsőzetesen le lett építve az ingyenes korlátlan használata a Spotify-nak, amelynek eddigi utolsó állomása 2011. május 1-jén volt, amikor is életbe léptek a fentebb vázolt elvek. Ennek lehet oka, hogy nem működött olyan szinten profitábilisan a szolgáltatás, mint szerették volna, vagy ez a lépés már részben előkészítése volt az USA-ba való betörésnek, ugyanis elképzelhető, hogy az ottani fejeseknek, jogtulajdonosoknak nem tetszett (volna), hogy ilyen sokat lehet ingyen használni a Spotify-t. De bármi is volt a kiváltó ok, a következmény ugyanaz: át fog rendeződni a Spotify felhasználói szerkezete. Ami azóta jól láthatóan meg is történt. A főbb csapásirányok ilyenkor a következők: a fogyasztó nem használja tovább az ingyenes szolgáltatást, mert az már annyira korlátozott, és így vagy véglegesen kilép a Spotify felhasználói közül, vagy fizetős csomagba lép, illetve lehet, hogy továbbra is az ingyenes szolgáltatást használja, mert neki még úgy is megfelel az. Az USA piacára való betörés esetleges megkönnyítése mellett, a váltás célja az is volt, hogy kicsit felgyorsítsák, illetve félig-meddig rákényszerítsék az embereket a váltásra (legyen az távozás vagy maradás, de természetesen inkább a fizetős maradás) és az átstrukturálódás eredményeként elegendő mennyiségű fizető (és így értékesebb) fogyasztót szerezzenek, még ha ezért fel is kell áldozni sok nem fizető (és így kevésbé értékes) ügyfelet. A „csere” sikerrel kecsegetett, mert aki fizetős csomagot választ a korlátozás hatására, az plusz hasznot hoz, aki kilép, az elvileg nem okoz pénzügyi kárt, mert eddig sem fizetett. Persze ez ennél bonyolultabb, mert őket valószínűleg örökre elveszítette a Spotify, és ha maradtak volna a régi limitek (és így a kilépett fogyasztók is), akkor egy szép napon lehet, hogy ők is fizető ügyfelekké váltak volna. De lehet, hogy nem. Most pedig nézzük a számokat, hogy végül megérte-e ez a lépés a Spotify-nak. A legfrissebb adatok alapján a cégnek 2011 márciusában 5,75 millió aktív felhasználója volt (1,02 millió fizető és 4,73 millió átlagosan legalább hetente aktív) abban a hét európai országban, ahol akkor elérhető volt a Spotify szolgáltatása. A sok helyen hallott sokféle adatokkal azért kell vigyázni, mert azokat lehet, hogy más módszertan alapján számolták. Pl. több helyen is reklámozta a Spotify, hogy több mint 10 millió felhasználójuk van. Ezek azonban csak a regisztrált fogyasztók, nem biztos, hogy mindegyikük aktív is. A fenti számokban természetesen érzékelhető változásokat hozott május 1-je és az újabb korlátozások. Egy négy hónapig terjedő időszakban (ami magában foglalta már azt az időszakot is, amikor életbe léptek az új korlátozások) 1,6 millió átlagosan hetente aktív nem fizető ügyfelet veszített a Spotify, valamint kb. 520 000 prémiumszolgáltatásra előfizetőt szerzett. Az 520 000 természetesen tartalmaz olyan fizető fogyasztót, aki teljesen új, és olyat is, aki ingyenesről váltott oda valószínűleg a korlátozás hatására, az 1,6 millió elvesztett aktív ingyenes felhasználó pedig tartalmazza azokat is, akik elvesztek, mint aktív ingyenes, de utána fizetős csomagra váltottak, tehát igaziból őket nem veszítette el a Spotify. Szóval jelenleg (júniusi számok) 3,13 millió ingyenes, aktív felhasználója (34 %-os csökkenés) és 1,54 millió előfizetője van a szolgáltatásnak (51 %-os növekedés). Ezek persze még nem tartalmazzák az USA adatokat, mivel ott még csak júliusban indult a szolgáltatás.
A másik sarkalatos kérdés a bevétel, illetve a profit. 2010-ben már nyereséges volt a Spotify, az előző évekről nincsenek adataim, de kezdetben valószínűleg veszteséges lehetett. Szóval 2010-ben 59 millió euró volt a bevétele és kb. 4 millió euró a profitja. Ami azért nem olyan rossz, mivel, hogy egy viszonylag kis cégről van szó. A költségei pedig a következőképp alakultak: 45 millió eurót fizetett a jogtulajdonosoknak és 10 milliót bérekre, marketingre és irodai költségekre együtt. Tehát pénzügyileg nyereséges lett a vállalkozás. De egy ilyen szolgáltatás esetében nem csak ez számít. Még ha veszteséges is lenne a cég, akkor is legálisan működne és fizetne jogdíjakat, ami talán a legfontosabb, a nagykiadók meg cserébe lehet, hogy kicsit támogatnák. Mert nekik talán még fontosabb, hogy mi is lesz a Spotify-jal, illetve a hozzá hasonló szolgáltatásokkal. Ha a Spotify profitja 2010-ben 0 euró lett volna, a kiadók akkor is 45 milliót kapnak, ha nem létezne Spotify akkor ez az összeg viszont nem jutna hozzájuk. Ilyen esetben pedig lehet egy kicsit támogatni pénzügyileg a Spotify-t, ha arra lenne szükség, de úgy néz ki nincs, mert megáll a saját lábán. Valamint a szolgáltatás még viszonylag fiatal (2008 októberében indult) és legfőbb feladatai továbbra is a felhasználók toborzása, a termékek tökéletesítése, a méretgazdaságosság elérése. Ami az európai adatok alapján meg van, de azóta beléptek az USA piacára, ami biztos nagy költségekkel jár(t). Egy olyan szolgáltatás, aminek több felhasználója van, több média figyelem irányul rá és nagyobb az érdeklődés iránta a lehetséges partnerek részéről, jóval értékesebb a jogtulajdonosoknak. Evvel pedig a Spotify nem áll rosszul. Legújabb jelentések szerint 1 milliárd dollárra becsülik az értékét. 2009-ben ez még csak 200 millió dollár volt, tehát 500 %-os növekedést produkált.
Ehhez az elemzéshez úgy vélem hozzá tartozik egy-két dolog a múltkor említett kritikákkal, illetve a jövővel kapcsolatban is. Előbb a kritikák. Júliusban jelentette be a Century Media (Paradise Lost, Opeth, Napalm Death, Nightwish, Children of Bodom, Iced Earth stb.) kiadó, hogy az egész katalógusát kivonta a Spotify szolgáltatásából, mert a streaming szolgáltatás károsította a zenekarokat és így a kiadót is pénzügyileg. A Century azt mondta, hogy azokban az országokban ahol aktív a Spotify, a fizikai zeneértékesítések drasztikusan estek és így kevesebb bevételhez jutottak ők, illetve a zenekaraik. Ez valószínűleg azért probléma, mert a Spotify által fizetett jogdíjak értéke nem ellensúlyozza a fizikai értékesítés kieséseit. A Century szerint a Spotify tökéletes zenék felfedezésére, de nem megoldás a problémákra. Itt megint különbséget kell tenni aközött, hogy kinek nem megoldás. Úgy néz ki, hogy a kisebb zenekaroknak és kiadóknak nem az, de a nagyoknak valószínűleg részben megoldás. Lehet, hogy a Century Media részéről hosszútávon hiba volt megszakítani a kapcsolatot a Spotify-jal, és inkább új feltételekről kellett volna tárgyalni. Most pedig egy kicsit a jövőről. Tervben van, hogy a Facebook és a Spotify kooperálnak, és ezentúl a Facebook kezelőfelületén, bal oldalt lesz egy Spotify gomb, ami telepítené a programot és már lehetne is hallgatni a dalokat. És természetesen meg is lehetne osztani másokkal, hogy mit hallgatunk és akár barátainkkal együtt, egy időben is hallgathatunk zenét. Ez mindenképpen jó lenne, mert így az átlag zenehallgatót is elérhetné a Spotify, akik közül csak relatív kevesen ismerik a szolgáltatást. Pontos adatok - mint például mikor lesz elérhető - nem állnak rendelkezésre a Facebookkal való együttműködésről, de valószínűleg a következő lépés ez lesz, amint megvetette a Spotify a lábát az USA-ban.
Ebben a bejegyzésben tehát láthattuk, miként reagáltak a felhasználók a korlátozásokra, mekkora a forgalma a Spotify-nak és milyen problémák, illetve jövőbeli tervek vannak. Egy ilyen jellegű szolgáltatásnak két dologra kell figyelnie, amiket nagyon nehéz összeegyeztetni: új felhasználók (elsősorban fizető) szerzése és a kalózkodás csökkenésének elérése. A kettő egyszerre nem valósítható meg. Amint láthattuk 1,1-1,6 millió ügyfelet veszített el végleg a Spotify (attól függően alakul az a szám, hogy az 1,6 millió elvesztett ingyen felhasználóból mennyi lett fizetős), legjobb esetben is 1,1 milliót. Ők már nem használják a Spotify legális szolgáltatását, és ezzel nagy eséllyel kerültek át az illegális zenefogyasztók közé, vagy egyáltalán nem hallgatnak zenét (kicsi a valószínűsége, illetve ez aligha lehet célja a kiadóknak, zenészeknek). Mindkettő tényező (új felhasználók szerzése, kalózkodás csökkentése) egyszerre való javítása nem lehetséges ilyen „freemium” modellekben. Ha pénzt is akarnak belőle csinálni el kell fogadni, hogy fizető felhasználók szerzése végül kevesebb összfelhasználót fog eredményezni, de nagyobb bevételt. Összességében én sikernek könyvelem el a Spotify eddigi történetét, amely már nyereséget is termel, nagyon tőkeerős és a piaci szereplők már megbíznak benne. A lemezipari szereplők könnyebben mennek bele együttműködésekbe, mivel kisebb kockázatot látnak, mert már bizonyított a szolgáltatás.
