Március 26-án jelent meg az IFPI-nak a lemezipar 2011-es évét összefoglaló jelentése, az alábbiakban ennek egy rövid összefoglalóját olvashatjátok. (Korábban itt írtam a digitális zeneértékesítés tavalyi teljesítményéről). A szervezet jelentése alapján a lemezipar (record industry) teljes bevétele 3 százalékkal, 16,6 milliárd dollárra csökkent 2011-ben az azt megelőző évhez képest. A forgalom négy legfontosabb forrásának alakulása a következő volt: a fizikai hanghordozók eladásai 10,2 milliárd dollárra csökkentek 8,7 százalékos visszaesés eredményeként, eközben a digitális piac bevételei 8 százalékkal emelkedtek 4,84-ről 5,23 milliárdra, az előadói jogokból származó pénzek szintén növekedtek, méghozzá 4,9 százalékkal 905 millió dollárra. A negyedik kategória teljesen új, most szerepel először az IFPI szokásos éves jelentésében, magyarul nem is tudom van-e hivatalos elnevezése, így angolul használom: a „synchronization revenues” címszó alatt olyan bevételek értendők, amelyeket a zenéknek pl. filmekben vagy sorozatokban való felhasználása után kap a kiadó. E bevételek is növekedtek 2010-hez képest, egész pontosan 5,7 százalékkal 342 millió dollárra (ilyen jellegű járandóságok korábban is léteztek, csak eddig nem kaptak külön kategóriát). A változásoknak köszönhetően – összforgalom csökkenése, illetve azon belül az alkotóelemek bevételi adatainak alakulása - az egyes források összbevételen belüli aránya is módosult. A digitális zeneeladások már az egész 31, az előadói jogok 6, a „synchronization revenues” pedig 2 százalékát teszik ki. Ahogy a számokból látható, a legmeghatározóbb bevételi forrás még mindig a fizikai hanghordozók, azon belül is a CD-k értékesítése, eladásaik esése 2011-ben pedig 5 százalékkal kisebb volt 2010-hez viszonyítva.
A legnagyobb lemezpiac továbbra is az USA 4,37 milliárd dolláros forgalommal, a második Japán 4,09, a harmadik Németország 1,47, a negyedik Nagy-Britannia (tavaly csúszott le a harmadik helyről) 1,43, és az ötödik Franciaország épp csak 1 milliárd dollár feletti bevétellel. Már a top 5-ön belül is nagy különbségek vannak, ami csak tovább fokozódik, ha a top 10-et nézzük: hatodik a világranglistán Ausztrália (475 millió $), utána a sorrend pedig Kanada (434 millió $), Brazília (262 millió $), Hollandia (240 millió $) és Olaszország (240 millió $). Ugyan összességében tavaly is csökkent a lemezipar bevétele, de természetesen a kép nem ennyire egyszerű. 2011-ben 17 ország zenével kapcsolatos bevételei mutattak növekedést, amelyek közül hét a top 20 piac közé tartozik: Ausztrália (+5,7%), Kanada (+2,6%), Brazília (+8,6%), Dél-Korea (+6,4%), India (+6,2%), Mexikó (+5,5%) és Svédország (+3,0%). Amint látható többnyire a fejlődő országok és/vagy a nyugatiakhoz képest fejletlen lemezpiacok törnek felfelé (megjegyzendő, hogy az említett top 5, érett piacok évek óta zsugorodnak), a BRICS országok közül kettő már itt is érezteti hatását.
Kiemelendő fejlemény, hogy az előadó jogok és „synchronization revenues” együtt már 8 százalékát teszik ki a lemezipar bevételeinek, valamint ezek további növekedése várható. E források néhány évvel ezelőtt még szinte nem is léteztek, de a problémák arra sarkallták a kiadókat, hogy korábban ilyen aprópénznek számító és többnyire be sem szedett összegek után is menjenek. Az USA-ban pl. a rádióktól 5-6 évvel ezelőtt még nem szedtek előadói jogokért pénzeket. Az Egyesült Államokban tavaly 131 millió dollár származott az előadói jogokból a 2010-es 90 millió után (láthatóan egyre nagyobb a hangsúly e pénzforráson), ezzel 14,5 százalékát adja a 905 milliós globális összbevételnek. Ezzel szemben a synchronization bevételek tekintetében viszont ők vezetik a piacot, azok 54,7 százaléka (187 millió dollár) realizálódott náluk, ez a bevételi forrás az USA-ban a leginkább kialakult, valószínűleg egyenes következményeként a sorozatok és filmek gyártásában is megmutatkozó dominanciájának. Tehát a digitális zeneértékesítésen kívül több más új pénzszerzési lehetőség is létezik, amelyek egyre jelentősebbek, a lemezcégek mindenhol meg akarják fogni a legutolsó centet is.
Összefoglalásul túl sokat és főleg újat, eredetit, amit még nem említettem valahol, nem tudok mondani. Így nem is fogok semmit, beszéltek helyettem a számok. (Forrás: billboard.biz)
