Az első részben egy átfogó képet próbáltam adni a magyar digitális zenepiac állapotáról annak egészét tekintve, valamint annak négy legfontosabb összetevőjének külön bemutatásával is. Ez utóbbiak esetében azonban ez csak a négy kategória bevételeinek alakulásának ábrázolását jelentette, most pedig igyekszem még mélyebbre ásni és bemutatni e négy csoport közül először az online (internetes) zeneértékesítés összetevőit és azok bevételeinek alakulását az elmúlt években. Célom ezzel, hogy megtaláljam, hogy mi miatt csökken a magyar digitális zeneértékesítés bevétele mostanában, illetve mik lehetnek az okai azoknak a hirtelen jelentős bevétel növekedéseknek, illetve csökkenéseknek a fő kategóriákon belül (amelyek természetesen ezzel alakítják a digitális összbevételt is), amelyeket az első részben már leírtam.
Először nézzük az online letöltések bevételeinek főbb forrásait: single és teljes album, valamint zenei videó eladások, streaming és egyéb (ugyan az utóbbiról semmit sem tudok, hogy mit takar pontosan, de így is fontos lehet). A következő táblázat pedig ezek alakulását mutatja be (Forrás: MAHASZ):
Ami ebből az ábrából tisztán kiolvasható az az, hogy itt nincsenek trendek, itt semmi sem tiszta. Egyedül a zenei videók bevétele mutat valamiféle trendet, ami nem más, mint hogy néhány százezer forintos bevételt hoz minden évben. Ez viszont aligha lényeges folyamat. 2006 végéig szinte csak a single és az album eladások tették ki a magyar online zenepiac bevételeit, és eddig az évig mindkettő növekedést mutatott. 2007-ben a single értékesítések 178,8 %-kal emelkedtek, az album eladások pedig 62,6 %-kal csökkentek. 2008-ban a single eladások estek 29,7 %-kal, de az albumok bevételei meg 234,6 %-kal növekedtek (a változásokat mindig láncviszonyszám alapon értem). Amint látható lényegében szinte minden évben strukturális változások zajlottak e két összetevőt vizsgálva, tehát nem voltak stabilnak nevezhetők ezek a források, de összegüket tekintve 2008-ig növekedést mutattak (annak ellenére, hogy hol egyik, hol másik csökkent, illetve növekedett). A 2009-es évtől kezdve azonban már jobban azonosíthatók a trendek. Valószínűleg a válság hatására mindkettő szegmens hatalmas visszaesést produkált. A single eladások 55 %-kal, az albumok pedig 86,8 %-kal zuhantak. 2010-ben viszont már növekedési pályára állt mindkettő szegmens, a single eladások 147,7 %-kal, az albumoké pedig 187 %-kal emelkedett. E két összetevő összege a belső változások ellenére tehát folyamatosan, de nem túl nagy ütemben emelkedett, amit a gazdasági válság tört meg, de 2010-ben már ismét növekedett mindkét forrás bevétele, a single értékesítések már a 2008-as szintet is meghaladták. Az előző bejegyzésben viszont láthattuk, hogy az online zeneértékesítés bevételei 2008-ban hatalmas ugrást produkáltak, amit az eddig tárgyalt két tényező stabil, nem túl magas rátájú emelkedése nem magyaráz, szintúgy a zenei videók bevételeinek változása sem. Amint a fenti ábrán látható, 2008-ban az online streaming és az egyéb online bevételek szinte a semmiből nőttek több tízmilliósra (az „egyéb” konkrétan nulláról, a streaming már előtte is kitett néhány milliót). Ez magyarázza az internetes zeneértékesítés bevételének több mint megháromszorozódását 2007-ről 2008-ra. Az online streaming bevételek három millió Ft-ról 42,7 millióra, az egyéb online bevételek nulláról 34,3 millió Ft-ra nőttek egy év alatt. Ami még érdekesebbé teszi a képet, az az, hogy a streaming bevételek 2009-ben viszont már csak 0,3 millió Ft-ot tettek ki, míg az „egyéb” tovább nőtt 46,5 millióra, és ebben az évben már a digitális zeneértékesítés összbevétele csökkenést mutatott. Ami tehát azt a hirtelen és hatalmas ugrást magyarázza az internetes bevételekben 2008-ban, az az online streaming és az egyéb online bevételek semmiből történő, hatalmas méretű megjelenése. Az internetes zeneértékesítés forgalmának 2009-es csökkenésének alapvető oka pedig ennek az óriási streaming bevételnek a szinte teljes eltűnése (99,3 %-kal csökkent egy év alatt). Amúgy azt sem ártana tudni mi takarnak az 2008-as és 2009-es „egyéb” kategóriák, főleg azért is mert az akkori digitális összbevételnek kb. 25 %-át, tehát elég nagy részét tették ki, és ha valamik ilyen nagy összeget tesznek ki, azokat nem biztos, hogy csak simán az „egyéb”-be kell sorolni. 2010-ben amúgy már az „egyéb” kategória is csökkenést mutatott (84 %-osat), míg a streaming nagyarányú, de mégis szerény növekedést (1 millió Ft). A 2010-ben az internetes zeneértékesítésben tovább folytatódó csökkenésnek pedig abban az évben valószínűleg az egyéb bevételek jelentős visszaesése az oka. Itt jelenleg csak annyit tudok megállapítani, hogy a magyar digitális zeneértékesítés egyik legfontosabb összetevőjének (internetes értékesítés) 2008-as bevételének hatalmas ugrása, majd 2009-től jelentős csökkenése (amely események természetesen az egészre, a digitális összbevételekre is hatást gyakoroltak) a streaming és az „egyéb” kategóriáknak köszönhető. Sajnos azt nem tudom megmondani, hogy a streaming bevételek honnan jöttek 2008-ban, majd 2009-ben hova tűntek el nyomtalanul, mivel ilyen szolgáltatásokról én nem tudok Magyarországon, és ahogy említettem az „egyéb” bevételek forrásai sem ismertek előttem. Amit még ehhez hozzá kell tenni, az az, hogy a single és album online eladások árbevételei végül is nem csökkentek az egészen belül 2010-ben (sőt növekedést mutatnak 2009-hez képest), nem azért esik az internetes értékesítések és a digitális piac bevétele, mert ezek mennek össze, hanem mert ezeken kívüli források, amik 2008-ban nagymértékben megemelték a bevételeket (streaming, egyéb), mára jelentős mértékben visszaestek (2009 és 2010 folyamán). A single és album eladásokat a válság visszavetette 2009-ben, de azóta ismét elkezdtek növekedni.
Az internetes zeneértékesítésen belül az utóbbi években lezajlott kiugró változások okait tehát sikerült megnevezni, de sajnos arra már nem tudtam választ adni, hogy ezeket mik okozhatták, mivel információ foszlányokat sem találtam ezekre vonatkozólag. Remélhetőleg később majd rábukkanok valami hasznos adatra, ami segíthet ebben a problémában. A legközelebbi, magyar digitális zenepiaccal foglalkozó bejegyzésben majd a mobil digitális tartalmak értékesítésének belső szerkezetét vizsgálom meg alaposabban.
