Ma megismerkedtem a Disfear Fear and Trembling című számával. Az utóbbi időkben talán ez a dal fogott meg és hozott lázba a legjobban. Erre tökéletesen alkalmas is, mivel egy tempós szerzeményről van szó, nem is beszélve a remek gitártémáról a refrénben. Nyugodtan nevezhetem az elmúlt hónapok dalának, személyes kedvencnek. A dalra, illetve a zenekarra véletlenül akadtam rá a mai nap, miközben Doomriders felvételek és albumok után kutattam. Már korábban is láttam, hogy a Doomriders kiadott egy split kislemezt egy bizonyos Disfear zenekarral, de nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Ma viszont meghallgattam ezt a kislemezt és ez a fentebb említett dal egyszerűen beleégett az agyamba, ha 30-szor nem hallgattam meg, akkor egyszer sem.
Természetesen egyből utána is néztem a bandának. Svédországból származnak, 1989-ben alakultak (még más néven). Hat nagylemezt adtak ki, ezen több mint 20 év alatt, és több split EP-jük is megjelent. Stílusukat D-beat, crust punk, speed metal jelzőkkel illetik, de általában csak a D-beat meghatározó zenekaraként emlegetik őket. Az idei évben sajnálatos esemény történt velük, március 25-én ugyanis rákban meghalt a basszusgitáros Henrik Frykman, aki már 1990 óta tagja volt a bandának. Mindenkinek ajánlom figyelmébe a Disfeart!
