Ez valószínűleg többeket elgondolkodtat, örömöt és egy kis aggodalmat is okozva. Tehát több mint öt év után ismét nagylemezzel jelentkezik a Red Hot Chili Peppers, amely idén augusztus 30-án fog megjelenni. Ez a hosszú, kb. 4 évre nyúlt (eredetileg rövidebbre tervezett) szünet valószínűleg több dolognak is köszönhető. Egyrészt a Stadium Arcadium album megjelenése után 2006-2007-ben, bő egy év alatt 151 koncertet adtak, másrészt már régóta benne vannak az iparban (lassan 30 éve), tehát pihenni akartak, mindenki foglalkozni akart egy kicsit a saját dolgaival. Valamint ők akkor már tudhatták azt is, hogy valószínűleg egy elég nagy problémával kell majd szembenéznie a zenekarnak: Frusciante előreláthatólag ki fog lépni. Egy ilyen horderejű dolog nem egyik napról a másikra jön, minden bizonnyal ez is oka volt a szünet beiktatásának, de biztosan oka volt a tervezett egy évnél hosszabbra nyúlt pihenőnek, aminek a második fele inkább útkeresés lehetett. Frusciante 2009 decemberében tudatta a világgal (akkor már egy éve nem volt a zenekar tagja), hogy kilépett a bandából. Ekkor már azt is tudni lehetett, hogy ki jön a helyére: Josh Klinghoffer, aki már a turnén is velük játszott és már régóta jóban van a társasággal. Ezek nagyon fontosak lehetnek a jövőre nézve. A Red Hot második korszakában Frusciante-nak jelentős szerepe volt a sikerek elérésében, jellegzetes gitárjátéka, témái, hangzása nagyon egyénivé, megjegyezhetővé tette a zenéjüket. A Blood Sugar Sex Magik után (turné közben) egyszer már kiszállt a zenekarból, a koncertkörút után Dave Navarro (Jane’s Addiction) lett helyette az állandó gitáros, akinek teljesen más a zenei világa. Ez meg is hallatszott az eredményen (One Hot Minute, 1995), meglátszott a kritikai fogadtatáson és valószínűleg a tagok is alapvetően hasonlóan érezhettek, vagy pont az előbbiek miatt mellőzték a lemezt, mivel az nem aratott osztatlan sikert. A koncerteken ritkán játszottak róla dalokat, a 2003-as válogatáslemezre is csak egy számot raktak fel róla. Nem mondom, hogy rossz lett (olyan nincs, hogy rossz lemez, esetleg olyan, ami nem nyeri el a tetszését egyes embereknek), csak más, ami veszélyes lehet, mert az emberek azt nehezen viselik. Más lett a One Hot Minute mint a Blood Sugar Sex Magik és ez a Red Hot rajongók többségének valószínűleg nem nyerte el a tetszését. Néhány évvel később azonban Frusciante visszajött a zenekarba, a probléma megoldódott. 1999-ben már vele a fedélzeten adták ki a Californicationt (a címadó dalt minden bizonnyal mindenki ismeri, nem kell bemutatni) ami után az egész világ a lábuk előtt hevert (még a Stadium Arcadium turnénál is hosszabb volt a Californication turné). Talán itt indult el a zenéjük alapos kommercializálódása, amely folyamat eredményeként született meg 2006-ban a Stadium Arcadium, amely inkább már stadionrock kategóriába sorolandó, mint a régi RHCP stílusához. Aztán Frusciante ismét kilépett. Most is ugyanazzal a problémával szembesültek a srácok, mint 1992-ben. De most úgy tűnik jobban, alaposabban előkészítették a váltást, sok időt szántak rá, minden bizonnyal tanulva az előző esetből.
Jelenleg az új lemez (I’m With You) már készen van, az első kislemez július 18-án jön ki, az első teljes koncertet az új gitárossal pedig augusztus 9-én adják. Nagyon sok múlik majd ezen az új korongon. Öt év szünet után amúgy is nagyobbak az elvárások, mindenki jobban odafigyel mit nyújtasz és ez jelen helyzetben még meg van fejelve egy meghatározó tag cseréjével. De szerintem jelenleg annyival könnyebb lehetett a helyzet, hogy a Stadium Arcadium vonalát egyszerűbb feladat egy új gitárossal tovább vinni (aki ezzel a lemezzel ismerte meg őket, nem fogja számon kérni rajtuk az eredeti stílust), mint a régi Blood Sugar Sex Magik vonalát lett volna anno. Véleményem szerint nagy nyomás van a zenekarom a közönség és a kiadó felől is, bár a kettő nagyon összefügg. Nagy kérdés, hogy ezúttal sikerült-e hatékonyan kezelni Frusciante kilépését, ami a közönségsiker meghatározó összetevője, a közönségsiker pedig az üzlet legjelentősebb komponense. Én személy szerint inkább már csak erre vagyok kíváncsi, hogy hogyan szerepel majd kereskedelmileg a lemez, tehát mekkora lesz a közönségsiker, hogyan sikerült a Frusciante kilépésével kapott feladatot megoldani. Zeneileg nem várok túl izgalmasat, valószínűleg a Stadium Arcadium vonala fog tovább menni (ami önmagában nem rossz, mert ott úgy lettek populárisabbak, hogy nem kell szégyenkezniük az eredmény miatt), de cáfoljanak rám a srácok! Július 18-án már többet fogunk tudni!
