Jómagam sosem voltam Korn rajongó, de mint minden valamirevaló metálos, természetesen ismerem több számukat is. Magát a zenekart a nu-metal atyjaként emlegették, azért csak múlt időben, mert ma már többnyire senki sem emlegeti őket. Úttörők voltak, ennek a gyümölcsét le is aratták, a ’90-es évek második felében és a 2000-es évek elején nagy sztárok voltak, kritikailag elismert albumokkal. Aztán 2005-ben bejelentette Head, hogy kiszállt a bandából, ami utána nagyon érezhető is volt a zenén, valamint ennél is fontosabb, hogy ekkorra már lecsengett a nu-metal divathullám. De Head távozása is fontos esemény volt, mert a Korn már nem tudta azt a zenét hozni, mint előtte. Próbálkoztak sok mindennel, szintivel, csomó kiegészítő zenésszel élőben, meg visszatéréssel a gyökerekhez, de az időt nem fordította vissza egyik sem. Emlékszem egy-két nyilatkozatukra még a 2000-es évek elejéről, amikor arról beszéltek, hogy ők is olyanok szeretnének lenni, mint a Metallica (nagy kedvencük). Mert, hogy már a csúcson vannak, és ezt kellene megőrizni és 10-20 év múlva is a műfaj csúcsán lenni, sok rajongóval stb. Szóval olyasféle legendává válni a nu-metalban, mint a Metallica a thrash-ben. Ez láthatóan nem sikerült. Most pedig a dubsteppel próbálkoznak. Információim szerint november 15-én jelenik meg a The Path of Totality című albumuk, amely készítése során több neves dubstep producerrel, DJ-vel is együtt dolgoztak. Jonathan Davis hangsúlyozta, hogy mindig is szerettek kísérletezni, ez esetben is ez volt a vezérfonal és természetesen kíváncsian várják, hogy mi sül ki belőle. Reginald „Fieldy” Arvizu pedig azt mondta, hogy fontos frissnek maradni és képben lenni azzal, hogy mi történik manapság. Gondolom az új zenei irányzatokra utalt. Szóval jön egy Korn dubstep album, amellyel legalább annyira az a cél, hogy felszínen maradjanak, mint hogy kísérletezzenek. Vagy mondhatnám úgy, hogy a kísérlet célja igazából a felszínen maradás. Nem ők lesznek az első zenekar, akik az épp divatos zenei elemeket próbálják beépíteni az attól viszonylag messze eső saját stílusukba. Csak ez veszélyes játék lehet, gondoljunk csak Chirs Cornell és Timbaland közös munkájára (Scream, 2009), amelyből elektronikus popzene jött ki, és amelynek kritikai fogadtatása többségében negatív volt és kereskedelmileg sem teljesített az elvártak szerint. Szóval türelmetlenül várom mi sül ki ebből a Korn próbálkozásból. Hozzá kell tennem, hogy az alábbi szám nem is olyan rossz (természetesen különböző remixei is készültek), de az már nem Korn. És ha már én is ezt mondom, akkor egy igazi rajongó mit fog? De meg kell jegyezni, hogy ez az album nem is nekik fog szólni, hanem azoknak a (jóval szélesebb) tömegeknek, akik a dubstepet szeretik. Elérkezett az idő, amikor a diszkóban vagy akár a Balaton Soundon már Kornra is lehet bulizni.
FRISSÍTÉS: A legújabb információk alapján a lemez 2011. december 6-án fog megjelenni.
